semmisségi panasz (lat. querela nullitatis): az →ítélet megtámadása, mellyel érvénytelennek nyilvánítását kérik lényegi hiányossága címén. - Nincs rá mód, ha az ítélet nem érvénytelen. Erre különösen akkor kell ügyelni, amikor a per folyamán valamilyen érvénytelen cselekményre került sor. Az 1622. és 1623. kánonban szereplő kivételektől eltekintve ui. az ilyen cselekmények semmisségét maga az ítélet orvosolja, feltéve ha: 1) a semmisség alapja a pozitív emberi jog (tehát nem isteni jog) rendelkezése volt; 2) az adott ügy magánérdeket érint csupán; 3) továbbá a cselekmény semmisségét nem jelentették a bírónak az ítélet előtt, noha a panaszt beterjesztő fél tudott róla (1619.k.). Ugyancsak nincs mód, de szükség sincs ~ra, ha az ítélet nem csupán érvénytelen, hanem nem létező, vagyis az érvényesség látszatával sem rendelkezik. - Az érvénytelenség fajtái. A ~ jogcíme az ítélet érvénytelensége, mely lehet orvosolható v. orvosolhatatlan. Orvosolhatóan az az ítélet semmis, melynek hiányossága az idő teltével elmúlik (vö. 1626.k. 2.§, 1623.k.), s így érvényessé válik, vagyis nem csupán a megtámadására vonatkozó kereseti jog szűnik meg. Orvosolhatatlan semmisségben (insanabilis nullitas) az ítélet akkor szenved, ha: 1) abszolút illetéktelen bíró hozta; 2) olyan személy hozta, akinek nincs hatalma ítélkezni azon a bíróságon, ahol az ügyet eldöntötték; 3) a bíró kényszer v. súlyos félelem hatása alatt hozta; 4) peres kérelem nélkül (vö. 1501.k.) hozták, v. a pert nem kezdeményezték senki alperes ellen; 5) a feleknek legalább az egyike nem rendelkezik perképességgel (pontosabban: →perbeli cselekvőképességgel); 6) valaki más nevében törvényes megbízás nélkül járt el; 7) valamelyik féltől megtagadták a védelem jogát; 8) a vitát még részben sem döntötte el (1620.k.). - Orvosolhatóan semmis az ítélet, ha: 1) az 1425.k. 1.§-a ellenére nem kellő számú bíró hozta; 2) nem tartalmazza a döntés indokait; 3) hiányoznak róla a jogban előírt aláírások; 4) hiányzik a keltezés (a kimondás évének, hónapjának, napjának és helyének megjelölése); 5) olyan semmis perbeli cselekményre épül, mely nem orvoslódott (vö. 1619.k.); 6) az 1593.k. 2.§ szerint törvényesen távollévő fél ellen hozták (1622.k.). - A ~ beterjesztője lehet az a fél, aki úgy véli, hátrányt szenvedett, valamint az ügyész v. a kötelékvédő is, ha joguk van szerepelni (1626.k. 1.§). Semmis ítéletét maga a bíró is visszavonhatja v. kijavíthatja hivatalból, hacsak időközben az nem orvoslódott, v. nem nyújtottak be ellene ~szal egybekötött fellebbezést (1626.k., vö. 1623.k.). - A ~ ideje. Az orvosolhatatlan semmisség miatti ~ beterjesztésének határideje, ha keresetként nyújtják be, az ítélet kihirdetésétől számított 10 év. Kifogásként az ilyen ~t mindig elő lehet terjeszteni (1621.k.). Orvosolható semmisség címén a panaszt csupán az ítélet kihirdetéséről való értesüléstől számított 3 hónapon belül lehet beterjeszteni (1623.k.); ha ezen a határidőn belül nem élnek ~szal, az orvosolhatóan semmis ítélet magától érvényessé válik (vö. 1626.k. 2.§). - A ~ módja. A keresetként való beterjesztésének két módja van: 1) a külön beterjesztés, mely az előtt a bíró előtt történik, aki a megtámadott ítéletet hozta (vö. 1621.k.); 2) a fellebbezéssel együtt való beterjesztés. Ez utóbbi módon a ~t csak a fellebbezésre előírt határidőn belül lehet benyújtani (1625.k.). - A ~ elbírálója általában az a bíróság, sőt az a bíró, aki az ítéletet hozta (1624.k.). Ha viszont a fél ezt a bírót elfogultnak tartja, követelheti, hogy - ugyanannál a bíróságnál, a per ugyanazon fokán belül - más személlyel cseréljék fel (1624, 1450.k.). Kivételt képez az az eset, amikor a ~t fellebbezéssel együtt nyújtották be. Ilyenkor erről a fellebbviteli bíróság dönt, mégpedig úgy, hogy először a ~t vizsgálja ki, s ha az ítélet semmisségét állapítja meg, akkor ezt kinyilvánítja, majd visszaküldi az iratokat annak a bíróságnak, amely az érvénytelen ítéletet hozta, hogy az a hiányosságot küszöbölje ki. A ~okat a →szóbeli egyházi peres eljárás (vö. 1656-1670.k.) szabályai szerint lehet elbírálni (1627.k.). Természetesen a félnek (s így a kötelékvédőnek is) joga van rendes egyh. peres eljárást kérni (vö. 1656.k. 1.§, 1434.k. 2). Sz.Sz.A.

CCEO 1990:1302-1308.k. - Erdő 1991:621.